Kellemesen csalódtam. Anna, akivel megnéztem, szintén kellemesen csalódott, sőt, az a srác, aki elkísért minket, vonakodva bár, de azért bevallotta, hogy ő is sokkal rosszabbra számított, és akadtak olyan jelenetek a filmben, amik kifejezetten tetszettek neki.Szerintem, nagyon jót tett a sztorinak az, hogy David Slade-et kérték fel a rendezésre. Leginkább azért, mert így a romantikus, csöpögős részek elviselhetőre sikeredtek. Bár nem azt mondom, akadtak olyan mondatok, leginkább, amik megfeküdték a gyomromat, de ez Stephenie Meyer hibája, mert ő írt ökörségeket a könyvébe.
Így igazából az ő hibája az is, hogy a film egésze alatt Edward figurája valahogy rettenetesen unszimpatikus volt. És ezt nem csak azért mondom, mert alapjában véve, Jacob-párti vagyok. Még az a fiú, aki elkísért minket, és halvány lila gőze sincs a sztoriról, azt mondta, fogalma sincs, a csaj miért őt választja, mert egész egyszerűen nem tud olyan dolgot mondani, amiért Edward karaktere érdekes, meg jófej lenne számára. Erre szerintem még Robert Pattinson is rátett egy lapáttal. Nem azt mondom, nagyon jól hozta a szenvedő figurát, de kicsit úgy éreztem, mintha valamilyen szinten ő is azt szeretné a nézőkkel elhitetni, hogy Edward egy rossz arc.
Amin nagyon meglepődtem az az, hogy Kristen Stewart színész játéka javulni látszik. Nem rázta annyit a fejét, nem harapdálta a száját sem, és összességében, egész jól sikerült Bella karakterét hoznia. Az meg, hogy azon a parókán nagyon látszott, hogy paróka… nem a szerencsétlen lány hibája.
Hogy a pozitívumoknál maradjunk, még egy picikét, két dolgot illik megemlíteni: az első a csatajelenetek. Nagyon ügyesek voltak, mivel a könyvben nagyon nem sok szó esik róluk, így a forgatókönyvíróknak úgy kellett kitalálni, hogy pontosan, mi is folyik ott. A Nagy Harc, bár kicsit rövid volt, de szépen lett megcsinálva, nem volt semmi lassítós, élvezhetetlen marhaság, mint a New Moon esetében. A csatákhoz tartozik, valamilyen szinte, Jasper felkészítő tréningje is, ami ismételten klasszul nézett ki, tökéletesen odapasszoló zenével, és érdekes kameraállásokkal. (Csak hogy úgy tűnjön, mintha mondanék valami okosat is.)
A másik nagy pozitívum, az a zene. A legelső részben is imádtam a dalokat, máig rajta van az összes az iPodomon, a másodikban aztán nem nyerték el a tetszésem, valahogy túl depisek lettek az én ízlésemnek, de most ismét odatették magukat az ilyenekért felelős emberek. Gratula, nekik.
És akkor, a negatívumok. Rövid leszek, mielőtt bárki is a torkomnak ugrana. Kristen Stewart azért továbbra sem olyan jó színésznő. Ezt azért szögezzük le. Jobb, de nem jó.
A párbeszédek, néhol kicsit vontatottra sikeredtek, de ez ismételten csak Stephenie Meyer hibája, mert néhol nem igazán tudja mihez kezdjen a saját könyveivel, ezért inkább nekiáll teljesen felesleges jeleneteket és beszélgetéseket írni a sztoriba. Pl. máig nem értem, a Floridába látogatásnak mi célja volt. Úgy értem, oké, Bella el szeretne menni meglátogatni a mamáját, mielőtt vámpír lesz, és bla bla. És talán ő még nem, de Stephenie már úgyis tudta, (SPOILER)
hogy hozzá fog menni Edwardhoz, vagyis találkoztak volna úgyis az esküvőn.
(SPOILER VÉGE)
Amit kicsit még gagyinak tartottam, az az a mód, vagy akármi, ahogy a vámpírok meghalnak. Nem szeretném lelőni a poént azoknak, akik még nem látták a filmet, mert mindenki megérdemli, hogy az első ilyen halálnál jól félrenyelje az üdítőjét, mint én tettem.
Összességében, a Napfogyatkozás nem egy rossz film, ezt el kell ismerni. Hogy pontokban fejezzem ki magam, 6,5/10, és a felet csak azért kapja, mert majdnem láthattunk benne egy meztelen Jacobot.
Bebe
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése