Előzeteső: A csodálatos Pókember

„Mindenkinek vannak titkai: titkok, melyeket elrejtünk mások elől, és titkok, melyek rejtve maradnak előttünk. „-, eme bölcselettel zárul a Csodálatos Pókember, vagy szimplán Pókember-rebootként emlegetett a jövő júniusi pitymallatkor (3-án) debütáló újabb szuperhős eposz két és fél percre rúgó előzetese.

Az elején a már unalomig lerágott eredettörténet nagy vonalakban felskiccelt vázlata látható, ezúttal talán sötétebb tónusban megjelenítve. (sokak szerint be lett ’emósítva’, nos nekem a stílus irányzat jegyei nem egy fekete kapucniban, és a gyérebb megvilágításban rejlenek, tehát ezzel nem értek egyet)Amiről a trailer utolsó 20 másodpercéig azt is hihetnénk, hogy költséghatékony módon másképp értelmezték a Pókember mibenlétét:


Peter Parkert (Andrew Garfield) megcsípi egy radioaktív pók, ennek hatására különös vonzalmat érez a legyek becserkészése iránt, továbbá úgy megtanul varrni, hogy tárt karokkal fogadnák a Project Runaway-ben, ja és pókháló foszlányokat távolít el a nyakán lévő pókcsípésből.

Végül azért nyugodt sóhajjal fellélegezhetünk, mikor némi hajlandóságot mutat a háló eregetésre, és a pók kosztümben való pók-parkour végrehajtására is, és közben még arra is szakít időt, hogy a bejegyzést indító mondatot elszavalja. Érdekessége ennek az ominózus snittnek, hogy tagadhatatlanul a Mirror’s Edge c. számítógépes játékot vette alapul, s így kérdésessé válik, hogy ehhez a sivár ötlettelenség miatt folyamodott a rendező Marc Webb, vagy pusztán egy kikacsintással akart kedveskedni a kocka fanoknak? Én az utóbbira tenném a tippem.

Amiből viszont egy képkockányit, annyit se bírtak beleszorítani ebbe a beharangozóba az Pókember aktuális nemezise, nevezetesen a Gyík (Rhys Ifans), akire ismerjük be, kíváncsiak lettünk volna. Comic Con-on elvileg,- akik ott voltak legalábbis-,megleshették maguknak, hogy remekelt ez esetben a CGI technika, bízzunk benne, hogy nem maradnak meg kiváltságosnak, és hamarosan mi is láthatjuk.

És most férfiasan ragadjuk meg, és tegyük félre a reboot koraiságával illetve feleslegességével kapcsolatos ellenérzéseinket, és kérdezzük meg magunktól: a Raimi-féle változat, vagy inkább ez? Szerintem inkább ez. Nekem tetszik, hogy dárkosabbra, sőt megkockáztatom azt a kijelentést is, hogy realisztikusabbra vizionálták, és a castinggal is maximálisan meg vagyok elégedve, ami á, a legkisebb mértékben sem tudható be Emma Stone beszőkített jelenlétének.